Mindennapi meditációnk

A meditáció latin szó, melynek jelentése gondolkodás, elmélyedés.
A keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki, a szerzetes-nevelésben alkalmazták lelki „tréningként”. A vallási meditáció ma is minden kultúrában jelen van, az utóbbi évtizedekben azonban a meditáció a valláson kívüli területeken is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Nem véletlenül, hiszen a meditáció során olyan különleges lelkiállapotba kerülhetünk, amelynek segítségével leküzdhetjük bizonyos nehézségeinket, félelmeinket.
Napjainkban már a meditáció leginkább a tudat megnyugtatását szolgáló technikaként ismeretes, mely a normális éber-állapottól teljesen eltérő tudatállapot elérését teszi lehetővé. A meditáció során tökéletesen tudatosak és éberek vagyunk, de a tudatunk nem a külső világra, vagy a körülöttünk zajló eseményekre összpontosít. Nem alszik, álmodik, vagy fantáziál, hanem inkább tiszta, nyugodt, és befelé figyel.
A meditáció gyakorlásával képesek vagyunk javítani egészségünkön, kapcsolatainkon, és tetteink milyenségén. Ezért képes arra, amire semmiféle más technika – lényünk minden szintjét megismerjük általa, végül, pedig a belső középponti tudatossághoz vezet. A meditáció tehát az önmegismerés egyik legmélyebbre hatoló eszköze.
A koncentráció tekinthető a meditáció előkészítésének, hogy a szabadon áramló gondolatok, érzelmek, asszociációk sokféleségét, gyors váltakozását egy tartalomban való elmélyülésre szűkíti. A meditáció ezt a tartalmat is félreteszi. Olyan lelki-állapotba vezet el, amikor nincsenek érzéseink, érzelmeink, gondolataink; pszichésen teljesen üresek vagyunk, és várjuk, hogy ebbe a “vákuumba” milyen tartalom szivárog be. A meditáció során spontán megjelenő pszichés tartalmat azután gondolatilag fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk, helyére kell tennünk – esetleg éppen koncentrációs gyakorlatok segítségével. Ebben az esetben a koncentráció tartalma az, ami a meditáció során bennünk életre kelt. A teljes gyakorlatsor tehát: az alapgyakorlatokkal, a koncentrációval kifejlesztjük meditációs képességünket. Ezután következik a meditáció, önmagunk kiüresítése. Ha eközben valamilyen élményünk támad, ezt újabb koncentrációval dolgozzuk fel.
Míg az alapvető gyakorlatokat könnyű megtanulni, rá fogunk jönni, hogy minél állhatatosabban gyakorolunk, annál teljesebb mértékben tapasztaljuk meg a meditáció nyújtotta előnyöket. Először lehet, hogy csak egyszerű változásokat veszünk észre, teszem azt, nyugodtabbak vagyunk, jobban ellenállunk a feszültségnek, de meditációnk elmélyülésével párhuzamosan mélyebb szintű és jelentősebb fejlődést figyelhetünk meg önmagunkban. Igen kellemes ez a belső utazás, feltéve, ha állhatatosak vagyunk, és rendszeresen gyakorlunk.
Lényünk tudati szintjei mélyebben rejlenek a gondolkozási, elemzési folyamatoknál, a nappali álmodozásoknál, vagy az érzelmek, esetleg emlékek átélésénél. A meditáció egyfajta csendes, összpontosított, ugyanakkor ellazult belső figyelmet jelent. E belső figyelem megteremtése semmiféle nehézségünkbe vagy fáradtságunkba nem kerül; valójában úgy fogjuk találni, hogy a meditáció pihenteti és megnyugtatja a tudatot. Kezdetben az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a tudatot még sohasem próbáltuk hozzá szoktatni a belső figyelem megteremtéséhez.
Amikor meditálunk csökken a szervezetünk oxigén-felhasználása, lelassul az anyagcserénk, nyugodtabb lesz a légzésünk és kisebb a szív megterhelése, vagyis egész életritmusunk lelassul. Kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat, csökken a stressz ránk nehezedő hatása, erősebbek, vidámabbak leszünk.
Több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a meditáció, mint ellazítási technika, igen hatékony gyógyító módszer. Kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást, enyhíti a szívtáji szorító fájdalmakat, az allergiás tüneteket, az asztmás rohamokat, valamint csillapítja a fejfájást.
Gyógyítólag hat egyes testi betegségekre is, mivel hatással van a szervezetben lejátszódó folyamatokra.
Akik meditálnak, ritkábban járnak orvoshoz, kevesebb időt töltenek kórházban.
Ritkábban tapasztalható náluk szorongás, depresszió és jobb az emlékezőképességük.
A meditáció kedvezően hat az állóképességre, a kedélyállapotra és bizonyos esetekben még a környezettel való kapcsolattartást is elősegíti.
Azokat a betegségeket, amelyek részben, vagy teljes egészében pszichikai tényezőkre vezethetők vissza, pozitívan befolyásolja a meditáció.