Meditáció a mindennapokban

Néhány  gondolatot jegyeznék le arra vonatkozóan, mire fordítsunk figyelmet a meditáció során. 
Tudományosan megalapozott tény, hogy a meditáció változásokat idéz elő az agyban. Kulcsfontosságú részeit ( érzékelési-, hallási-, látási-, belső észlelésekhez kapcsolódó területek)  erősíthetjük meg a gyakorlatok kitartó alkalmazásával. Ezen agyterületek többsége a jobb féltekén helyezkedik el, ami szerepet játszik a figyelem fenntartásában. A figyelem pedig a meditáció középpontja. Természetesen a meditációnak nagyon sokféle módozata, technikája van. Az is fontos, mennyire kitartóan végezzük ezeket a gyakorlatokat.

A környezet
Meditációs gyakorlatba csak akkor kezdjünk, ha biztos, hogy legalább egy órán át minden külső zavaró körülmény kizárásával egyedül maradhatunk. A megzavart, megszakított meditáció kedvezőtlen hatású lehet lelkiállapotunkra, irritál, nyugtalanná tehet. A meditációra alkalmas környezetnek csöndesnek kell lennie. Lehet zárt helyiség vagy szabad ég alatt egy csendes tisztás, a kert egy rejtett sarka stb. Fontos, hogy ne lássanak és ne halljanak minket.
Kereshetünk számunkra megnyugtató zenei aláfestést, lágy dallamokat, amik segítik az ellazulást.
Attitűd és pszichés állapot
Tekintsük a meditációt saját legbelső ügyünknek, amihez senkinek semmi köze nincsen. Ezért ne dicsekedjünk azzal, hogy meditációs gyakorlatokat végzünk. Csak a nyugodt lelkiállapot alkalmas meditációra. Ha izgatottak, fáradtak, szorongók vagyunk; ha a nap folyamán veszekedésekre, indulatkitörésekre került sor; ha olyan eseményeket éltünk át, amelyek szélsőségesen megijesztettek, felbosszantottak minket – halasszuk el a meditációt. Ez azt jelenti, hogy a meditációra tudatosan készülnünk kell!
Testi feltételek
Meditációt csak zavartalan testi közérzet esetén lehet végezni. Betegség, láz, fejfájás, nátha stb. – mond olyan tényezők, amelyek megakadályozzák a sikeres meditációt. Ugyanígy kerülnünk kell, hogy éhesek, szomjasak vagy ellenkezőleg, túlságosan jóllakottak, álmosak legyünk. A meditáció napján ne fogyasszunk alkoholt, ne szedjünk nyugtatókat, ne igyunk sok erős kávét vagy teát. Arra is ügyelnünk kell, hogy a meditáció közben ne jelentkezzenek egyéb testi szükségletek sem.
A testhelyzet
A meditációt általában ülve végezzük, földre terített takarón, kényelmesen keresztbe vetett lábakkal. Testtartásunk, gerincünk egyenes – fejünket is egyenesen tartjuk.  Természetesen választhatunk más, számunkra kényelmes testhelyzetet is, mint pl.  hason vagy hanyatt fekve.
Gondolati masszázs
Erősen a testünkre koncentrálva, képzeletben lazára “masszírozzuk” izmainkat. Elindulunk a fejünktől. A homlok, a halántékok, a tarkó, majd a nyak izmai következnek, azután a vállak, a két kar felülről lefelé az ujjak hegyéig. Azután mellkasunk, hátunk, hasunk, combunk, térdünk, lábunk és lábfejünk izmain haladunk végig gondolatban. Eközben nyugodt, egyenletes ritmusban lélegzünk az orrunkon keresztül.
A “gondolati masszázs” befejezésével laza testi állapot áll be, szinte alig érezzük a testünket.
A meditáció hatása
Az a belsőleg kiürült állapot, amelyet meditációnak neveznek, pszichológiai szempontból kettős hatású. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom, a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez.
Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak – képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés -, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről, amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak, különben elnyomnák őket a külső ingerek, a szétszórt figyelem. Ezek a finom sokszor elfojtott pszichés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra.
A technika
Talán az első néhány alkalommal „semmi sem” történik, mégis azt javaslom, végezzük kitartóan a gyakorlatokat! Mert  mindig történik valami és mindig jól csináljuk!! Eleinte már az kellemes érzés és ellazít bennünket, ha csak a légzésünkre figyelve megtapasztaljuk a nyugalmat. Amikor kicsit ki tudjuk kapcsolni a külvilág szédítő iramát. Mint felfedezők vegyünk részt a folyamatban. Figyeljük kíváncsisággal, nyitottsággal testünk reakcióit, lelkünk, érzelmeink változását.  Rövid gyakorlás után elérhetünk egy olyan tudati állapotot, amikor talán képek villannak fel. Mint álmunk során. Ekkor már képesek vagyunk kiüríteni a gondolatainkat és csak úgy létezni az „ürességben”. Ezek a képek pedig jelzésként, figyelemfelkeltőként szerepelnek számunkra. Ekkor már  el tudjuk engedni a régi, a múlt energiáit és csak a jelenre koncentrálva alakítani jövőképünket.
„Teremtsd meg magadnak a félelem nélküli állapotot!”- olvasható a Mennyei próféciákban. Nos, a meditációval is hasonló célt szeretnénk elérni. Azt, hogy ki milyen technikával és módon tudja elérni, mindenkinek magának jó kitapasztalnia és megtapasztalnia.
Nem a cél a fontos, hanem az út, amit megteszel! Mert az út tanít meg bennünket céljaink elérésére!